Június vége, Budapest, hőség. Útban Szlovénia felé. Bár teli a hűtőtáska, biztos ami biztos megállunk ebédelni a fiúkkal (Endre & Konrad) a budaörsi tescoban. Majd fevesszük Sacit, aki még megpakolja az autót gyümölcsökkel, szendviccsel és csokival. Majd profi anyuka modjára megetet minket az úton, nemcsoda ikrei vannak :)
Estére lenyűgöző fenyvesekkel borított hegyek között kanyargunk. Csak ámulok. Konrad letekeri az ablakot, az erdőillat beáramlik a kocsiba. Csodálatos. Egy másik magyar kocsival együtt parkolunk le Szlovénia egyik eldugott síparadicsomába. A táj lélegzetelállító. Nem kirándulni jöttünk. A fesztivál szervezője, Blaz a családjával együtt tavaly átalakított egy istállót táncparketté, hogy a milonguérok és milongérák a gyönyörű hegyi környezetben tangózhassanak. Meghívásos alapon megy és csak párban lehet regisztrálni. Az emberek ölelgetve köszöntik egymást, én egyelőre nem sok embert ismerek.
Endre, Saci, Konrad
Aztán összegyülünk a vacsorához az istállóban, a sarokban szénakazal. Grill sajt, pollenta, cukkini, padlizsán, kolbász, jóféle vörös és fehér bor. Tovább ámulok. A pajta emeletén pedig a táncterem gyönyörű faragott székekkel és asztalokkal. És üvegpoharak, hozzá ragasztószalag, amire ráírhatod a neved, így nem keverednek el és ismerkedésnek is kiváló.
Evés után kocsival továbbkanyargunk az apartmanunkhoz. Tiszta, igényes, tágas, az erkélyről belátni az összes hegyet, este pedig a kivilágított templomokat.
Még világosban
Mire magamhoz térek már indulunk milongára, mivel ma este Konrad a DJ. Micsoda muzsika!
Az emberek gyönyörű áramló energiát alkotnak. A hangulat buenos airesi. Beszélgetnek, bort isznak, szemezéssel kérik fel egymást, táncolnak, a tanda végén kiürül a parkett. Közben folyamatosan van jó hűvös forrásvíz, bor, kávé és édes vagy sós. Csodálatosan finomak, a segítők pedig angyalok, sürögnek-forognak. Nagyon jókat táncoltam. Konrad egyszer tapsot is kapott. Hajnalban haza.
Másnap svédasztalos reggeli a kertben. Napsütés, nyugalom, az emberek a fűben heverésznek vagy a faasztaloknál ücsörögnek. Majd csobbanunk a medencében. Kéremszépen ez nem sí-, hanem tangóparadicsom. A magyar fiúk kezdik, először fejeseket ugrálnak, majd szinkronúszás-vizibalett bemutató. Gyűlik a nézőközönség a medence partjára, nagy sikerük van. Aztán Endre bedobja a szivacs focilabdát a vizbe és elkezdődik a magyar-olasz vizílabda mérkőzés. Anna a bíró. Az emberek tombolnak, a meccs szenzációs. Végül Blaz apukája elkobozza a labdát, mivel lassan több lesz a víz a medencén kívül.
Majd a magyar lányok is felsorakoznak a partra, fröcskölnek és pucér hátat villantanak. Mígnem a fiúk sorban belökik őket a vízbe :)
Még egy kis napsütés, ejtőzés, aztán kezdődik a délutáni milonga. A hőség miatt lassabb zenék mennek, de ez így van jól. A táncok megint csodásak, lebegek.
Estére mindenki megéhezik, ülünk is a padon mint a verebek és várjuk a vacsorát. Cseréptányéros gombaleves, vegyestál (vadas, krumpli, zöldség, túrós palacsinta), gyümölcskrémes sütemény, testes bor. A magyar részleg rázendít a "Már minálunk Babám" című nótára. Mulatunk.
Az esti milonga előtti alvásból nagyon nehezen ébredek, de azért csak összeszednek és már megint tangó. A péntek esti bódulat továbbra is tart. Még táncolok párat aztán Hamupipőke módjára megszököm, mert másnap korán indulunk tovább. Hazafelé arra gondolok, hogy az élet szép. Csak Bence hiányzik, nagyon.
Jó cikk! Különösen az utolsó mondat :)
VálaszTörlésMeg is hatódtam....... :-) És örülök, hogy ilyen szép élményeid vannak! Irigykedek. :-)
VálaszTörlésÉS NEM VAGYOK ROBOT!!!!! :-) :-)