Varsótangó

A kiskacsa ezúttal tangózni készül Lengyelországba. És végre jön vele Bence is :) Itthoni keddi praktikán ismerkedtem meg egy lengyel fickóval, aki miután táncoltam vele s mondtam pár segítő szót, teljesen belelkesült és meghívott magához. Szívesen látnak csak menjünk. Csodálkoztam és nagyon megörültem. Emailt váltottunk, repjegyet foglaltunk és pár hónappal később a fagyos decemberben még Karácsony előtt Varsóba repültünk.

Kijött elénk a reptérre. Az út vidáman telt, az egyszavas lengyel-magyar szókincsem nagy sikert aratott, még Konradtól tanultam a legendás "Ech, życie, życie"-t, ami annyit tesz Istenem, Istenem (a życie önmagában életet jelent). És a híres "Az a szép, akinek a szeme kék" népdalunk is terítékre került, Bogdan kívülről fújta néhány sorát. Varsóba érve tiszta, meleg kis lakás várt, ami a hétvégére csak a miénk. Még mindig nem értem ezt az önzetlen vendégszeretetet.

Este taxival mentünk a pénteki milongára (Milonga "Na Chłodnej'), tisztára, mint Buenos Airesben. Egyszermostmár odahaza is taxival megyek milongára. Barátságos, tágas hely, a parkett szélén asztalok, a terem végében bárpult. Józene megy, csak slágerek, jól megválogatva. És táncolunk Bencével! :) A pultos nem érti a rozéfröccsöt, elővesz egy söröskorsót, belemér tizenkét cent rozét és mellé ad egy ásványvizes üveget. Kevesen vannak, de valahogy mégis jó hangulat van, a táncosok harmóniában vannak egymással, szép szinten táncolnak. A szemem rajtamarad néhány vezetőn, akikkel az este folyamán minden nehézség nélkül tudok táncolni. Udvariasak, szemezéssel kérnek fel és lengyelül szólnak hozzám, nem gondolják, hogy külföldi vagyok.

Nagy a közösség, csak Varsóban tizenöt tanárpáros tanít és heti tizenkét milonga van. Sok argentin tanár látogat hozzájuk, a lengyeleknek így nem kell Argentínába utazniuk. És meg is látszik a táncukon a fejlődés, pedig csak cirka tizenkét éve van tangó Varsóban. Az egyik párost órákig el tudnám nézni, mikor táncolok a fickóval nagy lazán mondom neki, te biztos tanár vagy és megjártad délamerikát. Csak mosolyog, mindenki ezt kérdezi tőle, de nem. A varsói egyetemen tanít európai jogot és esze ágában sincs a tangóra munkaként gondolni. Milyen igaza van. De átkozottul jó táncos. Egy másik srácnak meg a zeneiségétől olvadok el, aztán vigyorogva mondja, hogy Stefanics Petyától is tanult. Háteztéreztem :)
A milongaszervező kis rácsos fadobozzal járkál körbe, ha ráírod a neved a belépőjegyre és bedobod, milongabelépőt nyerhetsz vagy táncolhatsz egyet a partnereddel. Utóbbit a jogtanár partnere nyerte, de valamiért nem akart. Majdnem mindenkivel táncoltam, Bence meg bűvészkedett. Milonga után cetlikre írtuk fel egymás nevét, elmaradhatatlan. Nagyon jó kis este volt.

Szombat délután karácsonyi vásár. Sálsapkakesztyű, térkép lerajzolva, útnak eredünk. A szocreál kockaépületes városi külső elképesztő modernitást takar. A megállóban a bankkártyás automatából mágnescsíkos minijegyet nyomtatunk, a villamos percrepontosan közlekedik, digitális kijelző mutatja hol járunk. A téren műpálmafa díszeleg, ami így télen különösen szürreális.

Hatalmas séta a kivilágított óvárosban, aztán megérkezünk a vásárba. A töltött káposzta illatára Bence majdnem elcsábul, aztán mégsem, nincs hozzá tejföl, úgy meg nem az igazi. A lángos sütödéből magyar szót hallunk, megörülünk egymásnak, aztán végül a csokiba mártott gyümölcsöknél kötünk ki, lenyűgöző látvány. Visszafelé már hóesésben sétálunk.

Este a Milonga dosXcuatro-ra (2x4) megyünk, ami egy telep elhagyatott épületének legfelső emeletén van. Péntek este még több táncos is ezt a milongát ajánlotta, de úgy látszik mégis a másikat választották, mert megint családias maradt a hangulat. Azért végigtáncoltam az estét, a legjobb táncos ezúttal egy Jorge hasonmás fickó volt, akiről kiderült, hogy bűvész! Bencének teljes volt a boldogsága :)

Milonga dosXcuatro

Aztán megérkezett Bogdan is a másik milongáról (Złota Milonga), ami természetesen fantasztikus volt és rengetegen voltak. Az egyik lengyel tangós felajánlotta, hogy átvisz minket, nemsokára záróra, de legalább nézzük meg. Búcsúzkodtunk a többiektől, akik nem győzték megköszönni, hogy itt voltunk. Szóljunk ha megint jönnénk, van hely náluk és a barátaiknál. Mire átértünk már a másik helyen is csak néhányan voltak, de így is élmény volt. Ennek a milongának pedig van egy cicája, aki imád a táncosok között rohangálni :)

Złota Milonga

Annyira kedves itt mindenki, hogy nem akarunk vasárnap hazamenni. Mintha az időjárás is megérezné, akkora köd telepedik Modlin repterére, hogy nem engedik felszállni a gépeket. Mindenki várakozik. Szórakozottan figyelem az embereket, a nagy rohanásból most kénytelenek kizökkenni. Vagy törlik a járatot, aminek én titokban örülnék, mert akkor már húznám is a tangócipőt a vasárnapi Milonga “Comme Il Faut”-ra, vagy átirányítanak Varsó főrepterére, Chopin-re. Az utóbbi kártyát húztuk. A világvége után viszont a Wizz már csak a Chopin-re viszi az utasokat, betelt náluk a pohár Modlinnal kapcsolatban, ahol az ILS (Instrument Landing System) hiányában számtalan késésre és átirányításra kényszerült.

Lengyel, magyar - két jóbarát, együtt harcol, s issza borát. Ez így igaz, ahogy mondva vagyon. A magyar tangós leányokat és fiúkat tárt karokkal szeretettel várják Varsóban. Menjetek, tangózzatok, tartsuk meg e jó barátságot!

Februárban Varsóban tangómaraton lesz. Milongák Varsóban itt, milongák Lengyelországban emitt.

"Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki."